Reklámfilmünk ide kattintva nyílik meg



Mai dátum
2017.08.19
Névnap
Huba
Kapcsolat
Levél nekem
Látogatók
1245917
Frissítve
2017.08.17

17.jpg

24.jpg

kep_16.jpg

kep_15.jpg

15.jpg

C I K K E K « Vissza a főoldalra

Örökségfajták a kiskerti termesztésben

2012.01.04

Vannak elfeledett zöldség és gyümölcsfajták, melyek remélhetőleg újra reneszánszukat élik majd. Az örökség és tájfajták kevesebb növényvédelmi problémát okoznak, és házikerti körülmények között sokszor jobb eredményt adnak, mint a hibrid fajták...

hohu

Amennyiben a témáról szóló képes e-book-ot meg szeretné kapni, jelezze az nzr(kukac)herbacio.hu emailcímen. A kiadvány ingyenes!

Támogatta a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (www.mnvh.eu)

 

Miért jó a saját termés?

Az elmúlt években sajnálatos módon egyre több családi ház kertjéből tűntek el a zöld­séges ágyások, és a gyümölcsfák. Ennek oka, hogy már szinte minden beszerezhető a boltokban. Az üzemi termesztésben azonban a szüret nem akkor van, amikor a gyümölcs a legzamatosabb, a legtöbb hasznos beltartalmi értékkel rendelkezik, azaz igazán érett. Ehelyett akkor szedik le, amikor még csak félérett, de szállítható, és hosszan pulton tartható. Később majd megérik, de az íze meg sem fogja közelíteni a napon érettét.Sok zöldség, gyümölcs igen messziről, akár más kontinensről is érkezhet. Ezek szállítása igen környezetszennyező. Emellett a vásárolt zöldségek-gyümölcsök növényvédőszer maradvány tartalmát a hatóságok csak szúrópróba szerűen tudják vizsgálni. Ezért is érdemes otthon is termeszteni, hiszen akkor biztosak lehetünk ab­ban, hogy amit mi termelünk, abban nincs szermaradvány. Az általunk termelt termé­nyeket teljes érésben szedhetjük le, így ízük, beltartalmi értékeik sokkal jobbak, mint az üzemi termesztésű társaié.

Anyagilag is megéri...

A házikerti kertészkedés azon kevés hobbinak is beillő tevékenység közé tartozik, mely - ha jól csináljuk - nem viszi, hanem hozza a pénzt. Aki kertészkedik az jó levegőn van, testmozgást végez, és munkája eredményeként a megtermelt termé­nyek hozzájárulnak a családi költségvetés javításához.

Kevesebb élelmiszert kell vegyünk, ha a zöldségeket magunknak megtermeljük, vagy ha többet termelünk, mint a család szükséglete, azt eladhatjuk, elcserélhetjük. A kertészkedés jó rekreációs tevékenység is, hiszen főleg a szellemi munkát végzőknek ez az elfoglaltság aktív pihenést jelent változatosságából adódóan.

Mekkora terület szükséges?

Sokan nem is gondolnák, hogy egy négytagú család ellátására egy 100-200 négyzet­méternyi földterület elegendő - ha valaki ezt jól használja, akkor a burgonyát leszámít­va minden szükséges zöldséget, és számottevő mennyiségű gyümölcsöt is megter­melhet. A 100 négyzetméter a gyakorlottabbaknak elegendő földterület, mivel itt a növényi sorrendre, azaz a helytakarékos megoldásokra nagy hangsúlyt kell fektetni. Azaz a rövid tenyészidejű növények, például hónaposretek után azonnal ültetni kell valamit, hogy a teljes terület folyamatosan használatban legyen. A 200 négyzetmé­teres kertben kevésbé kell spórolni a hellyel.

Több önkormányzattól lehet konyhakert létesítés céljából, jelképes áron területet bérelni (Gyulán például 1 Ft/négyzetméter az évi bérleti díj, mégis gazosak az erre a célra fenntartott területek - nincs rájuk jelentkező). Ahol ilyet nem ad bérbe az önkormányzat, ott is biztosan vannak idősebb emberek, akik már nem tudják művelni kertjüket. Esetükben a feles művelés lehet jó megoldás: a terület művelője a termény felét adja a tulajdonosoknak, így mindenki jól jár. Tehát ha valaki szeretne kertet művelni, az pénz nélkül is elkezdhető. A vetőmagok többsége ismerősöktől, roko­noktól is beszerezhető indulásként, később pedig a saját magtermés jó cserealapot szolgáltat a bővítéshez.

Szakértelem híján...

Ez sem okozhat problémát, egyrészt számos szakkönyv és internetes forrás áll az érdeklődők rendelkezésére, fórumokon konkrét kérdésekre is választ kaphatunk szakemberektől. A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének pedig ország­szerte közel 150 kertbarát köre működik. E körök munkájába is bekapcsolódhat­nak az érdeklődők, ahol az idősebbek tapasztalatai, illetve a kertbarátok kertjeinek növényanyaga szintén jó alapul szolgálhat a kezdőknek. A szövetség honlapján (www.kertszovetseg.net) egy térképes kereső segítségével mindenki megtalálhatja a lakóhelyéhez legközelebb működő kertbarát kör elérhetőségeit.

Vásárolt vetőmag, vagy saját magfogás?

Azért érdemes hagyományos fajtákat termeszteni kertünkben, mert ahol a növénynek jó, ahol jól érzi magát, ott többet és jobb minőségben terem, kevesebb gon­dozást igényel, kevesebb növényvédelmi problémát kell orvosolnunk. Azaz ha megveszünk egy bolti vetőmagot, az valószínűleg jó arányban csírázik, de hogy hogy fejlődik, az kérdéses, hiszen nem biztos, hogy pont annak a kertnek az adott­ságai a legmegfelelőbbek számára, ahová került. A következőkben szó lesz a hibrid vetőmagokról is, melyek nagyon jó eredményt produkálnak, ám a róluk szedett ma­gokból felnevelt következő nemzedék termése már messze alulmúlja majd várakozá­sainkat.

Ezért kezdőknek jobban ajánlhatók a hagyományos, szabadbeporzású fajták, me­lyek több utódnemzedéken keresztül is jó eredményt hoznak. Tehát aki belevág a konyhakert létesítésébe jobban jár, ha először a szomszédoktól kér zöldségmagokat, mintha vásárolna, hiszen a szomszédtól kapott - akár bizonytalan eredetű fajta is - bizonyított már az adott területen. Ha nem bizonyított volnal, nem szedtek volna ma­got róla továbbszaporítási céllal...

Különlegességek?

Ami nálunk hagyományos, máshol kuriózum, és ez fordítva is igaz... Gondoljunk csak a féltve ápolt, leveleit érintésre összecsukó mimózára, ami hazánkban különleges, ritka dísznövény - őshazájában pedig rettegett gyom.

De honnan szerezhetünk ilyeneket? Íme néhány internetcím:

www.facebook.com/valeyrac.ex

www.seedsavers.org

www.realseeds.co.uk

www.vegetableseeds.net

www.econbot.org

www.vegetablegardener.com

www.seedman.com

noveny.plejad.hu

Kiskerti és üzemi fajták

Az elmúlt száz évben a termelt növények változatosságának mintegy 75%-a elveszett a nagyüzemi termelés következtében. Az utóbbi évtizedekben a vetőmagválaszték a szabad beporzású fajták helyett a hibridek irányába tolódott el. Ennek hátránya, hogy ha a hibrid első utódnemzedékéből szedett magot újravetjük, akkor egy vegyes, minőségileg nem tervezhető állományt kapunk. Örvendetes azonban, hogy egyre több helyen, főleg interneten keresztül tudunk hozzájutni ismét hagyományos, régi fajtákhoz…

Az üzemi termesztés fellendülésével a nemesítés az üzemi fajtákra koncentrált. Ezek termesztése jól gépesíthető, egyszerre betakaríthatók és csupa olyan tulajdonsággal rendelkeztek, mely egy kertészeti üzemben előny, egy házikertben azonban hátrány is lehet. Például az egyszerre érés a kiskertben nem szerencsés, hiszen az elnyújtott, folyamatos éréssel az adott zöldségből hosszabb ideig megoldható a család ellátása. Az üzemi fajták szép nagy termésűek, de ezért nagyon precízen be kell tartani az előírt tápanyag-ellátási és növényvédelmi technológiát. Ahol hektárszámra egyféle növény termesztenek ott ez megoldható, ám egy kiskertben ahol mindenből csak pár tő van, ez nem járható út.

Az üzemek részére el nem adott szaporítóanyagok kerültek kiskereskedelmi forga­lomba, így a kiskert tulajdonosok ha akarták, ha nem leginkább üzemi fajtákhoz juthat­tak a kereskedelemben történő vetőmag vásárláskor. Ezek a fajták pedig sokaknak elvehették a kedvét a kertészkedéstől az előbb említett technológiai problémák miatt. Az utóbbi időben az internet térhódításával újra hozzá lehet jutni kiskerti termesztésre szánt, vagy ott is ideális szabadbeporzású fajokhoz, fajtákhoz. Érdemes még néhány fogalmat tisztázni ezzel kapcsolatban, hogy mi micsoda.

 

Hungarikum, tájfajta, örökségfajta

A hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A hungarikumok közé tartozhat magyar feltaláló vagy alkotó műve, magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene. A hungarikum nem magyar találmány. A legtöbb nemzet gyűjti az önazonosságához kapcsolódó anyagokat, amelyet patriotikum­nak neveznek. Ennek megfelelően az érintett nemzetek vonatkozásában lehet szó például polonikumról, germanikumról, italikumról. Magyarországon a besorolást hi­vatalosan eddig nem szabályozták, ezért két megközelítés alapján lehet hungarikum­nak tekinteni valamit.

Az egyik szerint a nem magyarok, mit gondolnak magyarnak, illetve a magyarok mit gondolnak a sajátjuknak, a rájuk jellemző kizárólagosan magyar vonatkozású ter­méknek, jelenségnek, eredménynek stb. Továbbá vannak világszerte közismert hun­garikumok, ezekkel azonosítják a magyarokat, ilyen például a gulyás és a csárdás.

A tájfajtákat az emberiség nemesítő munkája és a természet szelekciós folyamata hozza létre. Egy adott térségben természetes szelekcióval kialakult növény illetve

állatfajta lehet tájfajta, mely a jellemző természeti adottságokhoz nagymértékben al­kalmazkodott. Tehát valaki kinemesíti/tenyészti, de ez kevés ahhoz hogy tájfajtává váljon. Az is szükséges, hogy az adott környezetben jól érezze magát, jól teremjen, megérje vele foglalkozni, így felszaporítják, és az adott táj jellegzetességévé válik idővel. Növényekből ilyen a medgyesi dinnye, a kalocsai paprika, és a makói hagyma, mely fajoknak természetesen e kiemelt termesztő körzetekben tájfajtái is kialakultak.

A heirloom, vagy örökség fajták lehetnek üzemi termesztésből már kivont, vagy oda soha be nem került szabadbeporzású fajták. Ezeknek a jövőbeli nemesítés céljából fontos szerepe lehet génbanki alap szempontból.

Akkor fogunk megfelelő utódokhoz jutni, ha újravetés után a szülő növény tulajdonságai változatlanul jelennek meg. Ennek a feltétel­nek maradéktalanul megfelelnek az úgynevezett genetikailag stabil heir­loom fajták. Ilyenek a magyar tájfajták is. Ezek a kiskerti felhasználásra különösen ideálisak. Sok közöttük meghökkentő kinézetű, de az is lényeges, hogy kevés kártevőjük, kórokozójuk van.

Hibrid és szabad beporzású fajták

A fajtanév utáni “F1 hibrid” jelölés két különböző fajtájú növény kereszteződéséből származó, első generációs utódot jelent. Az F1 hibridek sokszor életerősebbek, egyöntetűbb termést hoznak. A hibrid fajták vetőmag előállítása viszont jóval bonyolultabb, ezért a vetőmag ára sokkal drágább az úgynevezett “szabad elvirágzású” fajtákéhoz képest. A szabad elvirágzású fajták virágait ugyanazon fajtából származó egyedek termékenyítik meg.

Szabad beporzású: azok a növények, melyek egyazon fajtájú szülőktől származnak, és sajátságaikban hozzájuk hasonlítanak, nem úgy mint a hibridek, amelyek két, különböző fajtájú és tulajdonságú egyed keresztezésének eredményei, új tulajdon­ságokkal.

Vetésforgó: a termőterület speciális kihasználása, amelynél a növények előre megál­lapított összetételét, arányát, sorrendjét és körforgását megtartjuk. Alapelemei: a növényi összetétel, - növények aránya, - növények sorrendje, - körforgás.

Vetésváltás: Tulajdonképpen a vetésforgó elődje, melyben a területet úgy haszno­sítják, hogy évente új növényfaj kerül az előző helyére, meghatározott időnként a terület pihentetésére is sor kerülhet.

http://http://civil.info.hu/web/nea

http://www.polariskorong.hu

6.jpg

36.jpg

kep_8.jpg

37.jpg

25.jpg

7.jpg

32.jpg

kep_4.jpg

13.jpg

39.jpg

kep_18.jpg

kep_14.jpg