Reklámfilmünk ide kattintva nyílik meg



Mai dátum
2017.06.28
Névnap
Levente, Irén
Kapcsolat
Levél nekem
Látogatók
1209737
Frissítve
2017.06.26

38.jpg

10.jpg

35.jpg

2.jpg

kep_5.jpg

C I K K E K « Vissza a főoldalra

A kávé története

Szerző: Nagy Z. Róbert • 2007.09.25

A kávéfogyasztás világméretű elterjedése csak néhány száz éves múltra tekint vissza, ám ez mit sem befolyásolta népszerűségét. Bár karrierjét reggeli italként kezdte, mára számos étel alkotórészévé is vált. Mint több más "sikernövény" a kávé is a trópusok lakója. Fényeszöld leveleivel díszítőértéket is képvisel, így egyre gyakrabban kapható virágboltokban is.

cikk_7_bek_40.jpg

A kávécserje ültetvények szerte a trópusok hegyvidékien megtalálhatóak, legfontosabbak Brazíliában, Mexikóban, Kubában, Nikaraguában vannak. Ezeket általában 900 méteres tengerszint feletti magasságban, mély termõrétegû talajokon létesítik, ahol a csapadék eloszlása egész évben egyenletes, a hõmérséklet pedig 14-24oC között van.

A kávé felfedezése a múlt homályába vész...

A kávéfogyasztás kezdeteirõl kevés írásos emlék maradt ránk. Egyes források szerint a X. században Abesszíniában élõ nomád törzsek tagjai figyelték meg, hogy ha kecskéik a kávécserje lombjából legeltek, nem tudtak aludni utána. Feltehetõen ekkor kezdték alkalmazni elõször álomûzõként, de még feldolgozás nélkül, nyersen fogyasztották gyümölcsét. Italt elõször az Oszmán Birodalomban, Jemenben készítettek belõle egy szerzetesrend tagjai, akik már azelõtt is alkalmaztak serkentõ növényi kivonatokat, mivel szertartásaikat éjszakánként tartották. Ezután a kávé ismert lett Szíriában és Egyiptomban is, és amikor eljutott Isztambulba, ott már kávéházakat is nyitottak hívei.
Mint minden újdonságnak, ennek a szenvedélynek is akadt ellentábora, már kezdetektõl fogva. Az Oszmán Birodalom vezetõi a kávéházakban folyó kábítószer fogyasztásra hivatkozva sorra hozták a megszorító intézkedéseket, radikális rendeleteket. II. Szelim bezáratta a kocsmákat és kávéházakat, III. Murád pedig gályarabsággal fenyegette azokat, akik mûködtették ezeket az intézményeket. Mivel e rendeletek nem érték el céljukat, IV. Murád már halálbüntetéssel sújtotta a dohány- és kávéfogyasztókat. Nyomatékul õrsége éjszakánként ellenõrzõportyákat tartott Isztambulban, amit a reggelente az utcákon heverõ holttestek bizonyítottak. Az uralkodó halála után ismét enyhültek a szabályok, és sorra nyitottak ki a régi kávézóhelyek.
Tekintettel arra, hogy ekkortájt már világszerte hódított a kávé, angol körökben is akadt ellenzéke, mert "megzavarja a test egyensúlyát, álmatlanságot, letargiát, melankóliát okoz" -mondták. Ám rövidesen belátták, hogy mind politikai mind pedig vallási támadása hasztalan az olyan dolgoknak, melyeket nép nagy része elfogad. Így a kávét és kultuszát a XVII. század vége óta nem érte már támadás.

Mire a csészébe kerül...

...addig bizony hosszú utat tesz meg. Betakarítás után erjesztik a termést, azután szárítják. Ezt követi a hántolás, és a méret szerinti osztályozás. Átlagosan 100 kg termésbõl 20 marad a feldolgozás után. Ez persze függ a pörkölés intenzitásától is, ami az aroma kialakításban is fontos szerepet játszik. Úgymint a fajta és a termõtáj klimatikus adottságai is - akárcsak a borok esetében. A pörkölés során a kávébab megduzzad, keményedik, nedvességtartalma csökken, a feldolgozási sort végül a többmenetes õrlés zárja.

Magyarországon évente 25 000 tonna kávé fogy. Bár még mindig a hagyományos fekete a legkedveltebb, egyre nagyobb teret hódítanak az instant termékek és más specialitások, mint a capuccinók. Ennek oka a magas feldolgozottságban keresendõ, hiszen ezeket már fõzni sem kell. Evvel a kényelmes fogyasztói magatartással azonban a kávézás szertartásossága szenved csorbát.
Meg kell említeni a pótkávékat, melyek kávékeverékek komponensei, de önállóan is fogyaszthatók. Ilyen a pörkölt cikória, vagy a malátakávé. Ízre - fõleg tejjel felöntve - nagyon hasonlítanak az eredeti feketére, de összetételükbõl adódóan gyermekeknek is adhatók.

Miért is isszuk?
Legismertebb összetevõje a kávénak a koffein, amibõl megközelítõen 100 mg van egy csészében. Élettani hatásai között szerepel a vérnyomás emelése, ami átmeneti teljesítménynövekedéshez vezet, bár ez egyéni érzékenység függvénye is. Van akinek 1-2 csészényi után már kalapál a szíve, ám egyesek 4-5 csésze után is tudnak aludni.

És hogyan?
A kávé sokféleképpen elkészíthetõ és ízesíthetõ. Ihatjuk cukorral, csokoládéval, kakaóporral, tejszínnel vagy fahéjjal, de akár konyakkal is. Meleg és hideg italnak is kitûnõ. Ételek közül jó néhányhoz társítható, például a palacsintatésztába is keverhetõ tejeskávé.

Ennek a méltán híressé vált növény felhasználási lehetõségeinek csak a fantázia szab határt...

http://www.harmonet.hu

http://www.polariskorong.hu

http://http://civil.info.hu/web/nea

kep_8.jpg

16.jpg

43.jpg

kep_6.jpg

26.jpg

11.jpg

20.jpg

40.jpg

25.jpg

kep_13.jpg

31.jpg

48.jpg